Elfogadta a kormány a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus két alapvető dokumentumát, a felzárkóztatási (kohéziós) programok kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodást, illetve a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Tervének irányait. Előbbi mintegy 9.100 milliárd forintos keretösszegről szól és a Miniszterelnökség azt is közölte, hogy ennek legalább a 65%-át a 4 legfejletlenebb magyar régióba fogja irányítani a pályázatok kiírása és a források odaítélése során, ami mintegy 6.000 milliárd forintot jelent.
Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben a 2001/2021. (XII. 29.) számú kormányhatározat „a 2021–2027 programozási időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás tervezetének elfogadásáról és az Európai Bizottság részére történő benyújtásáról” címmel, amely röviden azt rögzítette, hogy megtárgyalta és elfogadta a részére bemutatott anyagot a kormány és felhatalmazta a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy azt haladéktalanul nyújtsa be az Európai Bizottság felé elfogadtatás céljából. Ezután csütörtökön délután a tárca ki is adott egy rövid közleményt az MTI-ben, miszerint meg is történt a bő 9.000 milliárd forintos keretösszegű Partnerségi Megállapodás benyújtása a brüsszeli testület felé.
Egyelőre a Partnerségi Megállapodás végleges változata nyilvánosan nem ismert, a legutóbbi elérhető változat júliusi, amelyet októberben töltöttek fel a hivatalos pályázati oldalra. Így tehát egyelőre a Miniszterelnökség szűkszavú közleményére hagyatkozhatunk, miszerint az egész dokumentum alapvető célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió 5 legélhetőbb országa közé tartozzon, azaz hazánk azok közé az országok közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Ezután tér rá a közlemény arra, hogy a felzárkózás elősegítése érdekében a források legalább 65 százalékát a 4 legkedvezőtlenebb helyzetű magyar régióban használjuk fel.
Azt is megjegyzi a közlemény, hogy az uniós forrásokból a legnagyobb arányban továbbra is a gazdaságfejlesztési program (GINOP) részesül. Így a következő években is jelentős számú pályázat segíti a kis- és középvállalkozások beruházásait, valamint a K+F+I célú fejlesztéseket, de utal rá, hogy a magyar települések erősítésére is érdemi források lesznek majd.
Azt is jelzi a közlemény, hogy a területi operatív programra fordított összeget a teljes keret 20 százalékára emelte a kormány, emellett kiemelt szerepet kap a közlekedésfejlesztési, illetve a környezeti és energetikai program, amelyek többek között a közösségi és vasúti közlekedés korszerűsítését, valamint a megújulóenergia-felhasználás elterjedését segítik elő. A közoktatás fejlesztését, a társadalmi felzárkózási programokat, az egészségügyi és szociális beruházásokat külön operatív program, valamint a magyar Helyreállítási Terv is finanszírozza – jegyzik meg.
A most záruló időszakhoz képest változás, hogy Budapest és Pest megye már nem alkotnak egy régiót, ezért a Közép-magyarországi régióra nem készül külön területi program, ugyanakkor Pest megye a korábbiaknál jelentősen több uniós forrást érhet majd el. A közigazgatás, az állampolgárok, illetve a gazdasági szereplők digitális fejlesztéseit azonban egy új, önálló operatív program fogja össze.
Amint a legfrissebb elérhető adatok (2019-es) alapján láthatjuk: a 4 legkedvezőtlenebb helyzetű magyar régió Észak-Alföldet, Észak-Magyarországot, Dél-Dunántúlt és Dél-Alföldet takarja (ezek az egész EU 20 legkevésbé fejlett régiója között is megtalálhatók), amelyekben az utóbbi teljes uniós ciklusban is csak alig kimutatható felzárkózás történt az uniós átlaghoz képest. Éppen ezt hivatott korrigálni most a kormány még több EU-pénz odairányításával, amelyhez majd ezen fő rendező elv alapján fogja kiírni a pályázatokat.
A Közlönyben a fentit követő két kormányhatározat egyike azt rögzíti (2002/2021. (XII. 29.) Korm. határozat), hogy megtárgyalta és elfogadta a kormány a 2021–2027 közötti időszak Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap Plusz Programját, a másik pedig azt (2003/2021. (XII. 29.) Korm. határozat), hogy a kormány szintén megtárgyalta és elfogadta a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó magyar Stratégiai Tervével kapcsolatos egyes kérdéseket. Itt 10 pontban ki is fejti a kormányhatározat, hogy mik a főbb rendező elvei a stratégiai tervnek, így tehát rögzítik, hogy:
- A Közös Agrárpolitika I. pillérében rendelkezésre álló közvetlen támogatási keret forrásai az a)–d) alpontokban meghatározott támogatási jogcímekhez kapcsolódóan a következő arányok mentén kerüljenek felhasználásra: a) agrárökológiai alapprogram: 15,0%; b) fiatalgazda támogatás: 1,4%; c) termeléshez kötött támogatás: 15,0%; d) újraelosztó (redisztribúciós) támogatás: 10,0%.
- A Közös Agrárpolitika I. pillérében rendelkezésre álló közvetlen támogatási keret esetében újraelosztó támogatás révén kerüljenek megerősítésre a kisgazdaságok és a családi gazdaságok, ennek érdekében a teljes éves közvetlen támogatási keret 10%-át felhasználva két újraelosztási kategória kerüljön kialakításra a következők szerint: a) a kisgazdaságok számára történő nagyobb arányú visszaosztás érdekében az első újraelosztási kategória esetében a gazdaságok első 10 hektárja részére kerüljön többlettámogatás biztosításra; b) a családi gazdaságok számára történő visszaosztás érdekében a második újraelosztási kategória esetében a gazdaságok 10 és 300 hektárja részére kerüljön többlettámogatás biztosításra; c) az első újraelosztási kategóriához tartozó területre jutó többlettámogatás kétszerese legyen a második újraelosztási kategóriához tartozó területre jutó többlettámogatásának; d) az a) és a b) alpont szerinti támogatás legfeljebb összesen 1.200 hektárral rendelkező gazdaságok számára legyen nyújtható.
- A Közös Agrárpolitika közvetlen támogatásai esetében ne kerüljön alkalmazásra sem részleges, sem teljes támogatáselvonási intézkedés.
- A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatásai vonatkozásában az elsődleges cél a gazdaságfejlesztés legyen, ezért legalább a források fele beruházások támogatásán nyugvó gazdaságfejlesztésre kerüljön megtervezésre.
- A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatási rendszerének gazdaságfejlesztési intézkedései esetében elsődleges cél a versenyképesség növelése, ezért az egy projektre jutó támogatási összeg lehetséges maximuma érje el a 15.000.000 eurót, továbbá az ágazatot sújtó munkaerőhiányra tekintettel ne kerüljön előírásra bázislétszám tartásának kötelezettsége a kedvezményezettek számára.
- A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatási rendszerének agrár-környezeti intézkedéseire fordítandó források nagyságát olyan szinten kell meghatározni, hogy azok beszámítása révén el lehessen érni a Közös Agrárpolitika I. pillérén belül az agrárökológiai alapprogram 1. pont a) alpontjában meghatározott tervezett arányát.
- A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatási rendszerének vidéki térségek fejlesztésére irányuló intézkedései a többi operatív programmal és a vidéki települési infrastruktúra fejlesztését szolgáló nemzeti programokkal összehangoltan kerüljenek megtervezésre, valamint ezeknél a vidéki települési infrastruktúra fejlesztését szolgáló intézkedéseknél a településlakosság felső korlátja – a 10.000 fő feletti lakossággal rendelkező tanyás települések külterületeinek kivételével – 10 ezer fő mértékben kerüljön meghatározásra.
- A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatási rendszerének felhasználásával kiemelt cél a tudás- és adatalapú modernizáció, ezért az agrártudás, innovációs és digitalizációs intézkedések megerősítésre kerüljenek.
- A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatásai vonatkozásában cél a támogatási feltételek minél nagyobb fokú könnyítése.
- Magyarországnak a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Terve benyújtásával egyidejűleg a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakára vonatkozó végrehajtásának előkészítése – beleértve az intézményrendszer átalakítását és a szabályozás felülvizsgálatát is – kezdődjön meg.
Forrás: portfolio.hu
Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.