Nagy döntést hozott a kormány! A 4 legfejletlenebb régióba irányítanak 6.000 milliárd forintnyi EU támogatást

Elfogadta a kormány a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus két alapvető dokumentumát, a felzárkóztatási (kohéziós) programok kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodást, illetve a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Tervének irányait. Előbbi mintegy 9.100 milliárd forintos keretösszegről szól és a Miniszterelnökség azt is közölte, hogy ennek legalább a 65%-át a 4 legfejletlenebb magyar régióba fogja irányítani a pályázatok kiírása és a források odaítélése során, ami mintegy 6.000 milliárd forintot jelent.

Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben a 2001/2021. (XII. 29.) számú kormányhatározat „a 2021–2027 programozási időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás tervezetének elfogadásáról és az Európai Bizottság részére történő benyújtásáról” címmel, amely röviden azt rögzítette, hogy megtárgyalta és elfogadta a részére bemutatott anyagot a kormány és felhatalmazta a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy azt haladéktalanul nyújtsa be az Európai Bizottság felé elfogadtatás céljából. Ezután csütörtökön délután a tárca ki is adott egy rövid közleményt az MTI-ben, miszerint meg is történt a bő 9.000 milliárd forintos keretösszegű Partnerségi Megállapodás benyújtása a brüsszeli testület felé.

Egyelőre a Partnerségi Megállapodás végleges változata nyilvánosan nem ismert, a legutóbbi elérhető változat júliusi, amelyet októberben töltöttek fel a hivatalos pályázati oldalra. Így tehát egyelőre a Miniszterelnökség szűkszavú közleményére hagyatkozhatunk, miszerint az egész dokumentum alapvető célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió 5 legélhetőbb országa közé tartozzon, azaz hazánk azok közé az országok közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Ezután tér rá a közlemény arra, hogy a felzárkózás elősegítése érdekében a források legalább 65 százalékát a 4 legkedvezőtlenebb helyzetű magyar régióban használjuk fel.

Azt is megjegyzi a közlemény, hogy az uniós forrásokból a legnagyobb arányban továbbra is a gazdaságfejlesztési program (GINOP) részesül. Így a következő években is jelentős számú pályázat segíti a kis- és középvállalkozások beruházásait, valamint a K+F+I célú fejlesztéseket, de utal rá, hogy a magyar települések erősítésére is érdemi források lesznek majd.

Azt is jelzi a közlemény, hogy a területi operatív programra fordított összeget a teljes keret 20 százalékára emelte a kormány, emellett kiemelt szerepet kap a közlekedésfejlesztési, illetve a környezeti és energetikai program, amelyek többek között a közösségi és vasúti közlekedés korszerűsítését, valamint a megújulóenergia-felhasználás elterjedését segítik elő. A közoktatás fejlesztését, a társadalmi felzárkózási programokat, az egészségügyi és szociális beruházásokat külön operatív program, valamint a magyar Helyreállítási Terv is finanszírozza – jegyzik meg.

A most záruló időszakhoz képest változás, hogy Budapest és Pest megye már nem alkotnak egy régiót, ezért a Közép-magyarországi régióra nem készül külön területi program, ugyanakkor Pest megye a korábbiaknál jelentősen több uniós forrást érhet majd el. A közigazgatás, az állampolgárok, illetve a gazdasági szereplők digitális fejlesztéseit azonban egy új, önálló operatív program fogja össze.

Amint a legfrissebb elérhető adatok (2019-es) alapján láthatjuk: a 4 legkedvezőtlenebb helyzetű magyar régió Észak-Alföldet, Észak-Magyarországot, Dél-Dunántúlt és Dél-Alföldet takarja (ezek az egész EU 20 legkevésbé fejlett régiója között is megtalálhatók), amelyekben az utóbbi teljes uniós ciklusban is csak alig kimutatható felzárkózás történt az uniós átlaghoz képest. Éppen ezt hivatott korrigálni most a kormány még több EU-pénz odairányításával, amelyhez majd ezen fő rendező elv alapján fogja kiírni a pályázatokat.

A Közlönyben a fentit követő két kormányhatározat egyike azt rögzíti (2002/2021. (XII. 29.) Korm. határozat), hogy megtárgyalta és elfogadta a kormány a 2021–2027 közötti időszak Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap Plusz Programját, a másik pedig azt (2003/2021. (XII. 29.) Korm. határozat), hogy a kormány szintén megtárgyalta és elfogadta a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó magyar Stratégiai Tervével kapcsolatos egyes kérdéseket. Itt 10 pontban ki is fejti a kormányhatározat, hogy mik a főbb rendező elvei a stratégiai tervnek, így tehát rögzítik, hogy:

  1. A Közös Agrárpolitika I. pillérében rendelkezésre álló közvetlen támogatási keret forrásai az  a)–d)  alpontokban meghatározott támogatási jogcímekhez kapcsolódóan a következő arányok mentén kerüljenek felhasználásra: a) agrárökológiai alapprogram: 15,0%; b) fiatalgazda támogatás: 1,4%; c) termeléshez kötött támogatás: 15,0%; d) újraelosztó (redisztribúciós) támogatás: 10,0%.
  2. A Közös Agrárpolitika I. pillérében rendelkezésre álló közvetlen támogatási keret esetében újraelosztó támogatás révén kerüljenek megerősítésre a kisgazdaságok és a családi gazdaságok, ennek érdekében a teljes éves közvetlen támogatási keret 10%-át felhasználva két újraelosztási kategória kerüljön kialakításra a következők szerint: a) a kisgazdaságok számára történő nagyobb arányú visszaosztás érdekében az  első újraelosztási kategória esetében a gazdaságok első 10 hektárja részére kerüljön többlettámogatás biztosításra; b) a családi gazdaságok számára történő visszaosztás érdekében a  második újraelosztási kategória esetében a gazdaságok 10 és 300 hektárja részére kerüljön többlettámogatás biztosításra; c) az első újraelosztási kategóriához tartozó területre jutó többlettámogatás kétszerese legyen a  második újraelosztási kategóriához tartozó területre jutó többlettámogatásának; d) az a) és a  b)  alpont szerinti támogatás legfeljebb összesen 1.200 hektárral rendelkező gazdaságok számára legyen nyújtható.
  3. A Közös Agrárpolitika közvetlen támogatásai esetében ne kerüljön alkalmazásra sem részleges, sem teljes támogatáselvonási intézkedés.
  4. A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatásai vonatkozásában az  elsődleges cél a gazdaságfejlesztés legyen, ezért legalább a források fele beruházások támogatásán nyugvó gazdaságfejlesztésre kerüljön megtervezésre.
  5. A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatási rendszerének gazdaságfejlesztési intézkedései esetében elsődleges cél a versenyképesség növelése, ezért az egy projektre jutó támogatási összeg lehetséges maximuma érje el a 15.000.000 eurót, továbbá az ágazatot sújtó munkaerőhiányra tekintettel ne kerüljön előírásra bázislétszám tartásának kötelezettsége a kedvezményezettek számára.
  6. A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatási rendszerének agrár-környezeti intézkedéseire fordítandó források nagyságát olyan szinten kell meghatározni, hogy azok beszámítása révén el lehessen érni a  Közös Agrárpolitika I. pillérén belül az agrárökológiai alapprogram 1. pont a) alpontjában meghatározott tervezett arányát.
  7. A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatási rendszerének vidéki térségek fejlesztésére irányuló intézkedései a  többi operatív programmal és a  vidéki települési infrastruktúra fejlesztését szolgáló nemzeti programokkal összehangoltan kerüljenek megtervezésre, valamint ezeknél a  vidéki települési infrastruktúra fejlesztését szolgáló intézkedéseknél a  településlakosság felső korlátja – a  10.000 fő feletti lakossággal rendelkező tanyás települések külterületeinek kivételével – 10 ezer fő mértékben kerüljön meghatározásra.
  8. A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatási rendszerének felhasználásával kiemelt cél a  tudás- és adatalapú modernizáció, ezért az agrártudás, innovációs és digitalizációs intézkedések megerősítésre kerüljenek.
  9. A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatásai vonatkozásában cél a támogatási feltételek minél nagyobb fokú könnyítése.
  10. Magyarországnak a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Terve benyújtásával egyidejűleg a  Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakára vonatkozó végrehajtásának előkészítése – beleértve az intézményrendszer átalakítását és a szabályozás felülvizsgálatát is – kezdődjön meg.

Forrás: portfolio.hu

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

Indul a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program

Hamarosan, még tavasszal indul a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program, amelynek alapvető célja a beruházások ösztönzése – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

György László közölte, hogy első körben 25 milliárd forint áll majd rendelkezésre a tíznél kevesebb embert foglalkoztató cégeknek. Egy társaság 2-10 millió forintot kaphat, a forrás kombinálható a 10 milliós újraindítási gyorskölcsönnel – tette hozzá.

A program lényegét az államtitkár úgy foglalta össze, hogy kistelepüléseken működő kisvállalkozások kis összegű támogatásokra pályázatnak. Ezek a juttatások a szintlépés lehetőségét jelentik a cégeknek – jegyezte meg.

A támogatás intenzitása legfeljebb 70 százalék, vagyis 100 forintonként maximum 70-et vállal át az állam a beruházás költségéből.

A forrás sok mindenre fordítható, egyebek mellett bérekre, gépekre, műhelyekre, információs technológiai fejlesztésekre és képzésekre is.

Az európai uniós követelmények miatt legalább egy lezárt üzleti évvel kell rendelkezni. A részleteket a palyazat.gov.hu oldalra töltik majd fel.

György László azt hangoztatta, hogy nemcsak minden élet, hanem minden vállalkozás is számít.

Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy az új pályázati lehetőség a Magyar falu programmal összhangban nyílik meg. Felidézte: a program – amelyre eddig 600 milliárd forintot fordított a kormány – már a harmadik évében jár. Arra törekszenek, hogy minden falusi ember életminősége javuljon – jelentette ki.

A program több pilléren nyugszik. Idesorolható a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amellyel már csaknem 20 ezer család élt, 100 milliárd forint értékben. Alacsonyabb rendű állami utakat 2500 kilométer hosszúságban újítottak vagy újítanak fel. Folyamatosan írnak ki pályázatokat önkormányzatoknak, egyházközségeknek, civil szervezeteknek, két év alatt 12 ezer nyertest hirdettek, 130 milliárd forint értékben indítottak fejlesztéseket; renováltak majdnem 3 ezer falusi épületet, intézményt – például szolgálati lakást, óvodát, iskolát -, hogy legyenek orvosok, pedagógusok. Idei újdonság, hogy a kisboltokat is meg akarják menteni, újra akarják nyitni – sorolta Gyopáros Alpár.

A kormánybiztos megjegyezte, hogy a Magyar falu program eddig kizárólag költségvetési forrásokból működött. Bár törekedtek európai uniós pénzek bevonására, ez csupán most válik majd valósággá. A Magyar falu vállalkozás-újraindítási programban legalább 2-3 ezer céget fognak támogatni, de akár az is lehet, hogy 5-6 ezret – közölte.

(Forrás: MTI)

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

 

Újabb fontos részletek derültek ki a családi házak napelemes EU-pályázatáról

Az elsők között fogja kiírni a magyar kormány a 2021-2027-es uniós ciklus terhére a lakosságnak szóló napelemes pályázatot a jövő év során és abban szociális szempontokat is fognak érvényesíteni, azaz nem minden régióban lesznek egységesek a támogatási feltételek, a pontos szabályok 2-3 hónap múlva jönnek.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a következő uniós ciklus Partnerségi Megállapodásáról szóló társadalmi egyeztetés elindulása apropóján tartott sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy nincsenek még meg a végleges keretei ennek Brüsszelben, ezért nem tudnak még végleges napelemes pályázati feltételekről sem beszélni, csupán irányokról. Megjegyezte, hogy mivel a 2021-2027-es ciklusban a mostaninál sokkal tágabb kereteket biztosít az EU arra, hogy magánszemélyek is uniós forráshoz jussanak, ezért mind ennek a napelemes, mind egyéb pályázatoknak a kialakításánál ezekkel a keretekkel mindenképpen élni akarnak.

Ágostházy Szabolcs felhívta a figyelmet arra, hogy a napelemes pályázat végleges kereteinél családpolitikai és szociális szempontokat is figyelembe fognak venni, ezért a kialakításánál együtt dolgoznak Novák Katalin új tárca nélküli miniszterrel is.

Egyelőre az új napelemes pályázatról annyi tudható még, hogy az a cél: a pályázati forrás felhasználásával egy adott családi ház energiafelhasználása 30-40%-kal csökkenjen, és ehhez igazodik majd a pályázatba épített támogatási intenzitást (tehát a támogatási intenzitás nem 30-40%-os lesz hanem várhatóan magasabb).

(Forrás: portfolio.hu)

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

 

Újra EU-s pályázati lehetőség a mezőgazdasági kisüzemeknek

Az Agrárminisztérium (AM) elkötelezett a mezőgazdasági kistermelők tevékenységének támogatása, lehetőségeik bővítése iránt, ezért az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását elősegítendő, továbbá a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Vidékfejlesztési programban megjelent a mezőgazdasági kisüzemek támogatására 2,5 milliárd forint keretösszeggel kiírt pályázati felhívás – közölte a szaktárca szerdán az MTI-vel.

Az AM ismertette, hogy a támogatási kérelmet őstermelők, mikrovállalkozásnak és mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók vagy szociális szövetkezetek nyújthatnak be. A pályázat benyújtásának alapfeltétele annak igazolása, hogy a pályázó a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 3000 euró STÉ (Standard Termelési Érték), de legfeljebb 6000 euró STÉ értékű termelési potenciállal (üzemmérettel) kizárólagosan rendelkezett, vagy ezzel megegyező nettó árbevételt ért el mezőgazdasági termelésből vagy mezőgazdasági termelésből és termékfeldolgozásból.

A támogatást igénylőnek az üzleti tervében vállalnia kell, hogy legkésőbb a Támogatói Okirat hatálybalépésétől számított 4. év végére a mezőgazdasági termelő tevékenységből származó üzemmérete meghaladja a 6000 euró STÉ üzemnagyságot, vagy a mezőgazdasági termelésből és feldolgozási tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele meghaladja a 6000 eurót – tették hozzá.

Közölték: az igényelhető átalánytámogatás összege 15 ezer eurónak megfelelő forintösszeg, amely 5 évre szól, és két részletben folyósítják úgy, hogy a támogatási összeg 75 százalékát az elnyert támogatásról kiállított támogatói okirat megküldésével egyidejűleg fizetik ki a pályázónak. A támogatási összeg fennmaradó 25 százalékát a támogatási időszak végén, az üzleti tervben vállalt kötelezettségek teljesítésekor folyósítható. A nyertes pályázónak a pályázattal elnyert támogatási összeget gazdaságának fejlesztésére kell fordítania úgy, hogy ezáltal az üzleti tervben tett vállalásának, az üzemméret növelésével maradéktalanul eleget tehessen.

A támogatási kérelmek benyújtására 2020. november 6-tól szakaszosan, előreláthatólag 2021. december 17-ig vagy a rendelkezésre álló 2,5 milliárd forintos forrás kimerüléséig van lehetőség. A benyújtásra nyitva álló első szakasz 2020. november 20-ig tart. Támogatási kérelmet kizárólag az ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthat be, a Magyar Államkincstár https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu elektronikus felületén. A részleteket tartalmazó pályázati felhívás és annak mellékletei a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetők el.

(Forrás: kormany.hu)

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

Októbertől beadhatóak az idei év legjobban várt pályázatai

Az ősszel több, mint nyolcvan milliárd forint összegben nyílnak meg a beruházási pályázatok. Az állattartó telepek, valamint a kertészeti üzemek fejlesztésén túl a kisebb gazdaságok számára ismételten elérhető lesz a „Mezőgazdasági kisüzemek támogatása” című felhívás.

Az október 1. napján megnyíló vissza nem térítendő támogatásra a baromfi-, sertés-, szarvasmarha-, juh-, kecske, és egyéb állattartó gazdaságok pályázhatnak. Míg október 19. napjától igényelhetik a kertészeti tevékenységet végző vállalkozások a beruházási forrásokat. Akár két milliárd forint támogatási összeget is el lehet nyerni, amelyet a megvalósítási időszakban 24 hónap alatt kell elszámolni. A felhívások elsődleges célcsoportja a mezőgazdasági termelők, akik rendelkeznek legalább 6000 euró STÉ üzemmérettel, valamint a benyújtást megelőző teljes lezárt üzleti évben az árbevételük legalább 50%-a mezőgazdasági árbevételből származott.

Az állattartó telepek fejlesztésekor elszámolható az építéssel járó technológiák beszerzése, a telepi épületek építése. A kertészeti üzemek korszerűsítése esetén támogatható tevékenység a növényházak, hűtőházak, hűtőtárolók, zöldség- és burgonyatárolók, valamint a betakarítást követő áruvá készítést szolgáló létesítmények létrehozása.

A fejlesztéssel érintett ingatlannak rendezett tulajdoni/használati viszonnyal kell rendelkeznie. A projekt költségvetésének a tervezésekor ügyelni kell arra, hogy kockázatosnak minősül a pályázat, ha a tevékenységek összértéke meghaladja az előző lezárt üzleti év árbevételének a tízszeresét.

A „Mezőgazdasági kisüzemek támogatása” című felhívás még nem jelent meg, azonban a benyújtás kezdete várhatóan itt is október hónap lesz. Az előző kiírás óta az egyik legfontosabb változás, hogy eltörlik a benyújtáskor szükséges főállásra vonatkozó kötelezettséget. A támogatási igényléshez a teljes lezárt üzleti évben 3000-6000 euró STÉ üzemméret vagy ennek megfelelő árbevétel szükséges, valamint életvitelszerűen már 12 hónappal a benyújtás előtt a jogosult településen kell tartózkodni.  A felhívásban kiemelten támogatják a nagy élőmunka-igényes ágazatokat.

Amennyiben felkeltette a lehetőség a figyelmét, akkor forduljon hozzánk bizalommal ingyenes pályázatírásért, tanácsadásért az alábbi elérhetőségeken: +36 (20) 976-6048; +36 (20) 365-3385; info(kukac)psprodukt.hu

(Forrás: NAK, palyazat.gov.hu)

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

 

 

Kétmilliárdos pályázat jön a sertés- és a baromfitartóknak

2020. február 07-én, azaz ma indult el a „Baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése” című uniós pályázat felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése. A pályázatok beadásának kezdete várhatóan április 24-én nyílik majd meg. A pályázati felhívás szerint megjelenik támogatható tevékenységként a telepi hullatároló kialakítása és korszerűsítése, illetve hullaégető beszerzése is.

A „Baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése” című pályázati felhívás tervezete alapján a különböző járványos állatbetegségek állattartó telepeken történő megjelenésének kockázata számos technológia alkalmazásával csökkenthető, ezek beszerzésének, kiépítésének elősegítése a felhívás legfőbb célja. A beruházások támogatására nem csak a versenyképesség növelésének alapvető eszközeként lehet tekinteni, hanem olyan lehetőségként, amelyek révén az állattartók képesek napjaink egyik legégetőbb problémakörére, az állategészségügyi kockázatokra ésszerű válaszokat adni.

A pályázati felhívás tervezet szerint a megfelelő projekteket maximum 20 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesítik. A felhívásnak 2 célterülete van, és ezek együtteséből adódik a 2 milliárd forintos keretösszeg. Az első célterület („Baromfitartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése”) 1 milliárdos kerete 3 részre bontódik, a második célterület (“Sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése”) 1 milliárdos kerete szintén 3 részre bontódik.

Két önállóan támogatható tevékenység van a pályázatban:

1. A járványvédelemhez kapcsolódó építéssel járó tevékenységek – Állattartó telepi épületek, építmények építése, kialakítása, felújítása, átalakítása:

  • Telepi hullatároló kialakítása és korszerűsítése;
  • Kéz- és lábfertőtlenítő kialakítása a beléptetéshez;
  • Gumicsizma mosó kialakítása;
  • Kényszerzuhany kialakítása;
  • Telepi létesítmények összekötése zárt folyosóval, zárt (kialakítása: legalább fedett, oldalán
  • madárháló) állatmozgatási útvonalak (hajtófolyosó) kialakítása;
  • Telepi fertőtlenítőkapu telepítése;
  • Vadmadár és rágcsálók bejutását megakadályozó kerítésrendszer kialakítása,
  • korszerűsítése/fejlesztése;
  • Kerékfertőtlenítő medence kialakítása, korszerűsítése;
  • Eszközbeléptető helyiség kialakítása;
  • Állatrakodó kialakítása a kerítés vonalában;
  • Állatrakodó átalakítása, lefedése, korszerűsítése.

2. Építéssel nem járó, a járványvédelemhez kapcsolódó eszközök, gépek beszerzése. – Állatbetegségek kockázatát csökkentő eszközök, gépek beszerzése:

  • Telepi hullaégető beszerzése;
  • Fertőtlenítő permetezők beszerzése;
  • Nagynyomású fertőtlenítő mosóberendezés beszerzése;
  • Seprőgép (fertőtlenítő fúvókákkal, szivattyúval) beszerzése;
  • Mosórobot beszerzése;
  • Eszközbeléptető doboz beszerzése;
  • Ködképző berendezés beszerzése;
  • UV (germicid) lámpák beszerzése;
  • Nyílászárók ellátása szúnyoghálóval és szabadba nyíló ajtókhoz légfüggöny beszerzése;
  • Madárháló beszerzése.

A 2 milliárd forintos támogatásra a támogatott projektek várható száma 200 – 250 db. A tervezet jelenlegi állapota szerint a támogatási kérelmek benyújtására 2020. április 24. naptól 2022. április 25. napjáig lesz majd lehetőség szakaszos benyújtás keretében.

Amennyiben felkeltette a lehetőség a figyelmét, akkor forduljon hozzánk bizalommal ingyenes pályázatírásért, tanácsadásért az alábbi elérhetőségeken: +36 (20) 976-6048; +36 (20) 365-3385; info(kukac)psprodukt.hu

(Forrás: Agrárszektor, palyazat.gov.hu)

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

Újabb építőipari támogatás startol áprilisban

Áprilisban kerül a kormány elé az építésgazdasági stratégia, aminek összeállításán tíz hónapja dolgoznak az Innovációs és Technológiai Minisztériumban.

Áprilisban 6 milliárd forintos támogatási csomag meghirdetésével folytatódik az építőipari kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítését segítő pályázati program – jelentette be György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért felelős államtitkára a Contsruma szakkiállítás hivatalos megnyitóján. Mint emlékeztetett,tavaly két körben már 16 milliárd forintnyi, technológiaváltást szolgáló beruházások támogatásra írtak ki pályázatokat.Continue reading

Társadalmi egyeztetésen „Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak” című pályázati felhívás tervezete

Elindult a „Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak” című pályázati felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) – nyilatkozta Rákossy Balázs a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára csütörtökön az MTI-nek.

A felhívás tervezett keretösszege 15 milliárd forint, amelyből a vállalkozások kiskapacitású, saját villamosenergia-fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer beszerzését és telepítését kivitelezhetik a jövőben. Az igényelhető támogatási összeg várhatóan minimum 1,5 millió forint, maximum pedig 3 millió forint.

Az új energetikai felhívás egyszerre szolgálja a környezettudatos gazdasági versenyképesség erősítését, a környezetterhelés csökkentését, illetve a vállalkozások rezsiköltségekhez kötődő terheinek enyhítését – hangsúlyozta Rákossy Balázs.

Az államtitkár szerint az elnyert támogatással többek között: maximum 15 (kilowatt) kW névleges teljesítményű napelemes rendszerek beszerzése és telepítése; a kapcsolódó szerkezeti- és tartóelemek beszerzése és telepítése; az épület elektromos rendszeréhez illetve a hálózathoz való csatlakozáshoz és a műszakilag biztonságos működéshez szükséges elemek beszerzése és ezek kiépítése; akkumulátorok; mérő- és szabályozó berendezések beszerzése és felszerelése valósulhat meg.

A megvalósításra maximum 12 hónap áll rendelkezésre – mondta Rákossy Balázs.

Hamarosan közöljük a felhívás tervezetében szereplő részleteket!

(Forrás: MTI)

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

Duplájára emelte az Agrárminisztérium a Tanyafejlesztési Program keretösszegét

Az Agrárminisztérium az idei évben 1,2 milliárd forintról, összesen 2,4 milliárd forintra emelte a nemzeti Tanyafejlesztési Program keretösszegét, amely a tanyán élők életszínvonalának javítását, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítását szolgálja. A program hétéves működés során már közel kétezer pályázat részesült pozitív elbírálásban, amely több mint 8,9 milliárd forint megítélt támogatást jelent. A megemelt keretösszegnek köszönhetően pedig az idei évben újabb, mintegy 2,4 milliárd forintról születik döntés, amelynek kifizetése előleg formájában december 31-ig megtörténik.

A tavaly decemberben megjelent pályázati felhívásokra a támogatási kérelmeket már 2019. január 28. óta lehet szerkeszteni és kitölteni a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján. A pályázatok véglegesítésére, egyúttal benyújtására 2019. február 4-től lesz lehetőség.

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

(Forrás: kormany.hu)